Pénteken startol el az utolsó, még el nem indult topbajnokság, azaz a Bundesliga, ráadásul rögtön egy rangadó következik, hiszen a Bayern München fogadja hazai pályán a Hoffenheimet. Ebből kifolyólag a héten több tartalom várható a Bundesligával és azok csapataival kapcsolatban, már csak azért is, mivel alapvetően viszonylag keveset van a blogon tárgyalva a német bajnokság – karöltve a franciával -, hiszen általában februárra kvázi bajnok a Bayern, a mögötte lévő csapatok és versenyfutásuk pedig – számomra – nem tartogat annyi izgalmat, mint mondjuk a Premier League, a La Liga és Serie A.
A Bundesliga tartalmakat rögtön egy Bayern München elemzéssel, felvezetéssel kezdjük, a bajor klubot több okból is érdemes megvizsgálni, hiszen új edző állt a házhoz, a keretben is voltak érkezők és távozók is, valamint a alapvetően a Bayern nemzetközi szerepe is tartogat érdekességeket.
Miután tavaly a csapat megbuktatta Carlo Ancelottit, a vezetőség visszacsábította nyugdíjból a 2012-ben triplázó sikeredzőt, Jupp Heynckest, aki azonban csak a 2017-18-as szezonra volt beugró, helyette új edzőt kellett találni. Szabad volt Thomas Tuchel, szóba került a hoffenheimi Julian Nagelsmann is, de végül Niko Kovacra, az Eintracht Frankfurt vezetőedzőjére és egyben korábbi Bayern játékosra esett a választás Münchenben.
A horvát edző eddigi meccsei alapján – amelyek közül csak a Szuperkupamérkőzést láttam – nem forradalmasított Münchenben semmit. A felállás maradt a régi, megszokott 4-3-3/4-1-4-1, ahol Javi Martinez játsza a szűrő szerepét a középpályán, Thiago mozgatja az egész csapatot, Müller pedig egy minutumot sem játszik a szélen, egyfajta mélyséből előrelépő támadót játszik. A két szélen pedig Ribery és Robben továbbra is kulcsszerepben futballozik, viszont az már tavaly és azt megelőzően is látszott, hogy a legmagasabb szinten, azaz a Bajnokok Ligájában a két szélső már nem tud olyan kiemelkedőt nyújtani, hogy képes legyen az egyéni teljesítményük a meccs végkimenetelét nagyban befolyásolni, akár eldönteni. Az idei Real Madrid elleni elődöntőkön például Ribery az első meccsen kifejezetten jól játszott, helyzeteket hagyott ki, de a második meccsen már észrevehetetlen volt, csúnyán beleszürkült a mezőnybe, míg Robben lesérült. A francia az idei szezonban már 36 éves lesz, míg Robben 35, amely nem a játékosok részéről jelent nagyobb gondot – ők közel egy évtizedig szolgálták, szolgálják a Bajorokat, kiemelkedő szezonokat tudnak maguk mögött és sikert sikerre halmozta -, hanem a klub részéről. Azt a problémát, amely már két évvel ezelőtt is világosan látszott, miszerint meg kell találni Robber és Ribery helyettesét, még mindig nem sikerült orvosolni.
Jelen állapotban ugyanis klasszikus szélső az említett kettőn kívül csak Kingsley Coman és Serge Gnarby található a Bayern München keretében, amely Németországban páratlan, de a nemzetközi porondra egyszerűen kevés. Az idei átigazolási szezon pedig koránt sem a Bayern München igazolásaival volt tele, hiszen csak két új játékos érkezett a keretbe, a Schalkétól ingyen megszerzett Leon Goretzka, illetve a Montreal Impacttól szerződtetett 18 éves balszélső, Alphonso Davies. A távozók számával sem lehet Dunát rekeszteni, hiszen a Juvéhoz végleg távozó Douglas Costán kívül egyedül Arturo Vidal az, akitől megszabadultak Münchenben.
Nem is csoda, ha nem volt nagy játékoskeringő Bajorországban, hiszen a keret továbbra is elég mély és minőségi:
-Kapusok: Manuel Neuer, Sen Ulreich
-Középhátvédek: Mats Hummels, Jerome Boateng, Niklas Süle, (Javi Martinez)
-Balhátvédek: David Alaba, Juan Bernat
-Jobbhátvédek: Joshua Kimmich, Rafinha
-Középső középpályások: Javi Martinez, Thiago, Tolisso, Goretzka, Rudy, Renato Sanches
-Támadó középpályások: Thomas Müller, James Rodriguez
-Szélső támadók: Franck Ribery, Arjen Robben, Serge Gnarby, Kingsley Coman
-Csatárok: Robert Lewandowski, Sandro Wagner
A keret alapján jól látszik, hogy csak a szélsők lesznek szűkösek a Bajnokok Ligája kieséses szakaszára, Robben és Ribery már, Gnarby és Coman még nem elég a legmagasabb szintre. Ezen felül Sandro Wagner és Lewandowski különharca hagy kívánnivalót maga után, hiszen Sandro fél év alatt nem igazán váltotta meg a világot Münchenben, míg Lewa nyíltan a távozásáról beszélt a médiában, így a lengyel mellé nem ártott volna egy valódi versenytársat hozni – az nyilván megint más kérdés, hogy e téren a piac elég szűkösnek bizonyult idén.
Az nem kérdés, hogy a Bayern idén is Németország bajnoka lesz, a kupát pedig csak elbukhatják, viszont nemzetközi szintre nem érzem elég erősnek a keretet világklasszis szélső és egy teljesítménykényszer alatt lévő Lewandowski nélkül. Itt pedig érdemes elővenni a klub elnökének, Uli Hoenessnek korábbi szavait, miszerint a Bayern nem tudja anyagilag tartani a lépest a legnagyobb klubokkal, illetve ehhez hozzácsapni a német 50+1-es szabályt (amelyről részletesen olvashattok itt: http://sportjog.reblog.hu/bundesliga-az-50--1-es-szabaly), így pedig talán választ is kapunk arra, hogy miért nem érkezik új ember Robbenék helyett és miért ragoszkodtak annyira a távozását belengető Lewandowskihoz és Boatenghez a németek. Ha a Bayern számára továbbra is a Bajnokok Ligája győzelem a cél, akkor muszáj lesz a jelenlegi játékospolitikájukat részben felülírni, átgondolni és valamelyest igazodni azokhoz a riválisokhoz, amelyek csak úgy szórják a százmillió eurókat a játékosokra.
