Napok óta készpénznek lehetett venni, hogy létrejön az olasz futball történetének egyik legvisszataszítóbb/legértelmetlenebb/legmegosztóbb üzlete (mindenki huzzá alá azt a jelzőt, amelyet saját értékrendje szerint gondol.
Bonucci ugyanis visszatér a Juventushoz, cserébe a Milan megkapja Mattia Caldarát, akit a Juventus másfél éve igazolt, viszont csak most járt le a másfél éves Atalantás kölcsönjátéka, így egyetlen mérkőzést sem játszott az Öreg Hölgyben. Ezen felül még Gonzalo Higuain is átteszi a székhelyét Milánóba, első ízben 18 millió euróért kölcsönben, majd a Milan jövőre 36-ért végleg megvásárolhatja.
De mégis, hogy a fészkes fenébe sikerült ezt összehozni, kinek éri meg ez a húspiaci jellemzők alapján működő jáékoskeringő?
Kezdjük Bonuccival és a Milannal.
Tavaly viszonylag olcsón szerezték meg Bonuccit, 42 millió eurót fizettek ki érte. Akkor még vígan belement Leo, hiszen úgy vélte, a Milan ütőképes lehet és megérkezhet Európába. Ehhez képest talán rosszabb helyzetben van jelen pillanatban a Milan, mint tavaly ilyenkor volt. Leo, a keret messze legjobbja köszönte szépen ezt a csodás egy évet, de érzésem szerint a fekete-pirosak szurkolói sem bánják, hiszen Bonuccinak egyetlen olyan meccse sem volt, mint amilyeneket a Juvéban képes volt produkálni. Oké, el akar menni, de mégis mi történhetett egy év elteltével, ami ismét azt mondatja vele, hogy a Juventus játékosa akar lenni? Mert a tavalyi távozását megelőzően a BL-döntőben – elvileg – elküldte a bánatos f*szba Barzaglit, Dybalának lekevert egy pofont, összeveszett Allegrivel és a vezetőséggel is. Most pedig szépen, büszkén be fog toppanni, miután a Juve szurkolói kvázi egy életre megutálták.
A Milan pedig Bonuccit odaadta egy az egyben Caldaráért és egy akciós Higuainért. Caldarát személy szerint nem láttam játszani, így nem is akarok és nem is fogok hatalmas értékítéleteket és következtetések leírni. Elméletileg az egyik legjobb, legtehetségesebb fiatal olasz védő. Caldara egyébként 24 éves és a jövő embereként beszélnek róla. Persze, még valóban előtte áll a jövő, viszont Raphael Varane 13 hónappal idősebb nála, míg Samuel Umtiti mindössze 6 hónappal. Ha pedig maradok Olaszországban, akkor is azt látom, hogy Bonucci és Chiellini is 24 évesen már több juvés idényen volt túl 24 évesen. Hosszútávon mindenképpen megéri az üzlet, viszont a Milannak minden egyes szezon élet-halál harc, ezért Caldarának azonnal a legmagasabb szinten kell teljesítenie, hogy a Rossoneri jól járjon. Higuain leigazolásával pedig pontosan ezt a rövidtávú gondolkodást kommunikálják, ami nem is csoda, hiszen tavalyi szezont elnézve a Milannak azonnal volt szüksége egy világklasszis csatárra. Higuain pedig kifejezetten olcsón érkezett, de idén már 31 éves lesz, fizikális állapotából következtetve pedig max 2, esetleg 3 jó szezon várható még el tőle. Viszont ez a Milan számára egyelőre bőven elég, de az argentin számára ez az átigazolás óriási visszalépés.
Jöjjön a Juve.
Érkezett Cristiano Ronaldo, aki amikor csak lehet, kezdőék lesz, így Higuain viszonylag sokat padozna, egy ekkora – fizetésű – játékosnál pedig ez nem igazán lenne megengedhető. Viszont arra úgy tűnik, senki nem gondolt, hogy mivan, ha CR megsérül, meg hát amúgy is viszonylag sokat kell már pihetetni. A dolog további apropója, hogy Higuain magához képest is bámulatosan teljesített a tavalyi (Bajnokok Ligája) szezon tavaszán, viszont most mégis búcsút intenek neki. Caldarát pedig NULLA lejátszott meccsel passzolták tovább, míg visszatért a tékozló, de világklasszis Bonucci. Valószínűleg érett férfiak és sportemberek módjára rendezik a dolgokat a Bonucci-kálváriájához kapcsolodó játékosok és vezetők, viszont Bonuccinak nagyon durván kiemelkedőt kell alkotnia minden egyes meccsen ahhoz, hogy a Juve szurkolók ne nagyon utálják, csak egy kicsit.
De ki is nyert, nyerhet igazán ezzel a keringővel?
Caldara szerintem nem, mivel még az is kétséges számomra, hogy az Atalantához képest előrelépés-e a Milan, nem játszhatott az olasz futball legerősebb klubjában, de még a BL-ben se tudja majd megmutatni magát.
Higuain esetében szintén inkább veszteségesnek érzem az átigazolását, hiszen egy csúcsklubtól és a legmagasabb szintről lépett le, a Milant pedig még B kategóriának is csak szájhúzással merem nevezni.
Bonucci rengeteg ember szemében esett már a tavalyi igazolással is nagyot, a mostani pedig ez hatványozottan igaz. Nagy kérdés, hogy a csapat (értsd: játékosok, edzői stáb, vezetők, szurkolók, portás, takarító) vissza fogja-e fogadni a védőt. Ha igen és Bonucci teljesítménye is visszatér a régi kerékvágásba, akkor ezzel Bonucci nagyot húzott. Viszont úgy vélem, hogy nem lesz túlságosan zökkenőmentes a visszatérés számára.
A Milan vesztett egy szürke világklasszist, érkezett helyette egy 7 évvel fiatalabb bekk. Caldara biztos fog tudni annyit hozni, mint tavaly Bonucci, de az ő vezető szerepét és tapasztalatát kötve hiszem, hogy hozni fogja. Higuain pedig jó vétel, hiszen egyelőre csak kölcsönben jön, így egy évre mindenképpen megéri, hiszen világklasszis támadóval bővült Gatusso kerete. Jövőre viszont sokkal inkább kockázatos döntés lesz/lenne megvenni 36 millióért egy közel 32 éves játékos, aki nem mellesleg 2007 óta végig olyan csapatnál szocializálódott, amely a szűk (Real Madrid, Juventus) és a bő (Napoli) elithez tartozik.
A Juventus pedig a megítélésem szerint bohócot csinált magából, két játékos dobott el egy olyanért cserébe, aki nem csak a klubbal szemben volt tiszteletlen, de még az sem biztos, hogy képes visszatérni a régi formájához.
Ti mit gondoltok ezekről a transzferekről?